Jogszabályi változások 2026.01.01.
1., ÁTALÁNYADÓ: Azon átalányadózó, aki eddig 40%-os költséghányaddal számolhatott, azoknál ez 2026-ban 45%-ra változik. 2027-től pedig a jelenlegi 40% helyett 50%-os lesz a költséghányad.
2., SZOCHÓ ADÓ: Egyéni és társas vállalkozók esetében eddig a minimálbér 112,5 százalékkal emelt alapja után kellett 13% szochó adót fizetni. 2026 január 1-jétől a minimálbér lesz a kötelező minimumjárulék alapja.
A normál vállalkozói szja alá tartozó adózóknak is negyedévente kell majd járulékbevallást benyújtani. Az az, tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig havonkénti bontásban vallja be és a tárgynegyedév adóját az említett időpontig fizeti meg az állami adó- és vámhatóságnak.
3., ÁFA ALANYI MENTES HATÁR: 2026. január 1-jétől az alanyi áfa mentes értékhatár 20 000 000 Ft-ra emelkedik. Átmeneti szabály: Aki 2025 évben meghaladja a 18 000 000 Ft-os értékhatárt, de nem éri el a 20 000 000 Ft-ot, az 2026-os adóévre választhatja az alanyi áfa mentességet, ha ezen szándékát 2025. december 31-ig bejelenteni.
2027.01.01.-től az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 22 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg lesz.
4., KIVA: Belépési feltételei közül az állományi létszám maximuma 50 főről 100 főre, valamint a bevételi és a mérlegfőösszeg maximum 3 milliárdról 6 milliárd forintra emelkedik.
A kisvállalati adóalanyiság megszűnési eseteinél a bevétel átlépéshez tartozó összeg 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra, az állományi létszám 100 főről 200 főre emelkedik.
5., SZÁMVITEL: Egyszerűsített éves beszámoló készítésénél/ választás feltételei változtak.
Mérlegfőösszeg a 150 millió forintról 180 millióra, míg az éves nettó árbevétel a 300 millió forintról 360 millióra változott. Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt nem haladhatja meg, változatlan maradt.
6., Egyéni vállalkozó biztosítási jogviszony bejelentés: Az egyéni vállalkozás indításakor a biztosítási jogviszony bejelentését a NAV hivatalból fogja elvégezni. A jogviszony változásakor szükséges teendők nem változnak.
7., SZJA
Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés a 2025. december 1. és 2026. április 30. közötti időszakban a kereskedő által értékesített – a Kormány rendeletében meghatározott –élelmiszer vásárlására is felhasználható.
Három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz. Az az 2026-ban nem kell újra nyilatkozatot tenni.
A két gyermeket nevelő anya az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei után az e törvény szerinti kedvezményt,
a) ha 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét, a 2025. december 31. után megszerzett, az 1. §
(2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti.
8., KIVA
Kiva törvény pénztár kimutatott értéke fogalom pontosításra került (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét.)
10.,IPA
Budapesten és Aszódon háziorvosok iparűzési adó mentességének értékhatára 40 millió forintra nő, ha a vállalkozási szintű iparűzési adóalapja a fenti értékhatárt nem haladja meg az adóévben.
11., ILLETÉK
Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„e) a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be.”
12., TB ( e- TB kiskönyvről külön összefoglaló fog készülni)
Tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.
Újabb elektronikus felület: Komplex Jogviszony Nyilvántartás: olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíjcélú járulékfizetéssel és az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.
Ha a magánszemély nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, az aktuális jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy egyeztetési eljárást indíthat, amely az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben az (1) bekezdés szerinti kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére.”
A ‘kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál’ szövegrészt megsemmisítette: 12/2025. (X. 20.) AB határozat 1. Hatálytalan: 2025. XII. 31-től. Azaz, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Az ellátás alapjának meghatározása során nem csupán az ellátás kezdő napján fennálló foglalkoztatási jogviszonyból elért jövedelmet lehet figyelembe venni, hanem mindazokat a korábbi foglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelmeket is, amely jogviszony megszakítás nélkül megelőzte az ellátás kezdő napján fennállót.
13., ADÓZÁS RENDJE
Az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak, ha e tevékenységét szünetelteti, az (1) bekezdés szerinti bevallással le nem fedett időszakra fennálló bevallási kötelezettségeit – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kell teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette.
Adó kötelezettség csökkentése iránti kérelem: Az adóhatóság a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el az adózó adókötelezettség csökkentése iránti kérelmét, ha a kérelmet az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes.
A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez. Részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető.
Ha bíróság az adómegállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adómegállapítási időszak tekintetében az adózó nem jogosult a (2) bekezdés szerinti önellenőrzés benyújtására, ha az általános forgalmiadókötelezettséget érintő önellenőrzés más adózó általános forgalmiadó-kötelezettségét is érintheti.
Az adózó az állami adó- és vámhatóság elektronikus ügyintézést biztosító felületén kivonatot igényelhet a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés tényéről.
Készítette: Duo-Ász Könyvelő Iroda
